A jelenkor munkaerőpiacának egyik érdekessége, hogy már több mint 40 millió ember választotta a laptoppal való utazást a hagyományos irodai munkák helyett. Ez a jelenség senki számára sem új, amióta ennyire elterjedt az online munka a digitális nomádok száma egyre csak nő. 2019 óta pedig 147%-al növekedett, és bár több nagy cég is visszahívta alkalmazottait az irodájukba, valljuk be: az emberek szeretnek utazni, és az egy igencsak vonzó ajánlat ha közben még pénzt is kereshetnek. Ezt viszont nem teheti meg mindenki, sőt úgy tűnik egy bizonyos társadalmi rétegre sokkal inkább jellemző.

Kik a digitális nomádok?
Ha a számokat és százalékokat nézzük, egy átlagos digitális nomádot valahogy így lehetne leríni: 30 és 40 közötti fehér férfi, egy nyugati országból, minimum alapdiplomája van és IT-ben dolgozik, elégedett a teljes munkaidős karrierjével, évi 85ezer Eurót keres, Portugália, Spanyolország és Mexikó a kedvenc úticélja.
Ez persze csak az átlag. Ugyanis elmondható, hogy a digitális nomádok 49%-a 30-39 év közötti, tehát nem fiatal kalandorokról van szó. 84%-uk elégedett a munkájával – jóval magasabb arányban, mint az irodai alkalmazottak (ahol 50-60% körül mozog). Ez azt mutatja, hogy a mobilitás nem menekülés a felelősség elől, hanem a hatékonyság növelésének módja! Persze rengeteg érvet felsorolhatnánk még a digitális életmód mellett – de pont ugyanígy ellene is.
Nem meglepő adat hogy a nomádok 61%-a amerikai, kanadai vagy angol, de az már érdekes hogy a 26%-uk gyerekekkel utazik, ami valljuk be, nem könnyíti meg a dolgukat. Ha hozzzávesszük hogy 55%-uk házas vagy partnerével él, elmondhatjuk hogy ezek az adatok megcáfolják azt a feltételezést, miszerint ez egy családellenes életmód.

A digitális nomadizmus mint prémium munkavégzés?
Az átlagos 58-128 ezer Eurós éves jövedelem nem véletlen. A legmagasabb keresetű nomádok (fejlesztők, adatelemzők, termékmenedzserek, marketingesek) azokon a területeken dolgoznak, ahol a fizikai jelenlét nem ad túl sokat hozzá a munkavégzéshez. Nem minden munka alkalmas arra hogy távolról végezzék, sőt… de azok, amelyek igen, jellemzően magas hozzáadott értékű szellemi tevékenységek. A 90%-os felsőfokú végzettségi arány (52% alapdiploma, 35% mesterdiploma, 3%-nak PhD fokozat) azt mutatja, hogy ez egy tudásalapú mozgalom.
A legkedveltebb úticélok
A nomádok legkedveltebb úticéljai közt olyan országok szerpelnek, ahol alacsonyak a megélhetési költségek és általában jó az idő (kinek mi a jó, de ebben az esetben napos és meleg). 56%-uk szerint a megélhetési költségek és az internetsebesség a döntő tényező. Erre az utóbbi években kiemelt figyelemmel és tőke befektetésekkel reagáltak a közkedvelt helyeken: Bangkok 28 Mbps-es átlagsebessége és 117 co-working tere jó példa arra, miért népszerű, de Lisszabonban, Balin és Barcelonában is sorra nyílnak a coworking és co-living terek, fejlett és modern infrastruktúrával.
Viszont nem csak a vállalkozók ismerték fel a potenciált, a legtöbb népszerű úticél országa megkönnyíti az ott tartózkodást nomád vízumokkal. Bár a statisztika szerint nem ez a döntő tényező, ugyanis csak 9%-nak fontos szempont, az általános biztonság mértéke (15%) és a természeti adottságok (11%) pedig mind megelőzik ezt a szempontot.

Társadalmi, gazdasági hatások és kihívások
A nomádok jelenléte jelentősen befolyásolja a fogadó országok gazdaságát. Mexikóváros, Valencia vagy Lisszabon egyes negyedeiben a bérleti díjak jelentősen megnövekedtek, ami feszültségeket okoz a helyiek körében. Spanyolországban bár nem kifejezetten digitális nomádok ellen, hanem inkább általában a turizmus miatt, de komoly feszültségek voltak a lakások ára és elérhetetlensége miatt. Ugyanakkor a nomádok költései hozzájárulnak a helyi gazdaság fellendüléséhez – az örök ellentét a turizmus pozitív és negtaív hatásai közt. Persze vannak megoldások: szigorúan ellenőrzött szállásadók vagy social média kampányok visszaszorítása.
2026 trendjei: a hibrid modell térnyerése
A digitális nomád mint életforma, egyre elterjedtebb és a mesterséges inteligencia még tovább fogja növelni a nomádok számát. A hibrid munkavégzés sokaknak már alapfeltétel amikor munkát keresnek, a 40 milliós közösség mérete és gazdasági súlya pedig arra ösztönzi a kormányokat és vállalatokat, hogy alkalmazkodjanak ehhez az új helyzethez. Bár nem minden munka végezhető ebben a formában, azokban a szektorokban ahol igen, ez a trend folytatódni fog. A kérdés az, hogy mennyire gyorsan és milyen kreatívan tudunk reagálni ezekre a változásokra?
Ha téged is vonz a digitális nomádok életmódja, ásd bele mélyebben magad a témába könyvajánló cikkünk segítségével. A freelancerblogon pedig rengeteg cikket, és gyakorlati tanácsot találsz hogy belevághass!